Közérdekű adatok

Nagykálló

 

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.

 

Nevének eredete

A Nagykálló név néhány lehetséges magyarázata:

  • sokáig Nagykállóban volt a környék legnagyobb kallómalma,
  • a kál szó jelentése „nagy”,
  • a kálló régen gyülekezőhelyet jelentett (ezt őrzi például az „elkallódik” szavunk).

Fekvése

Nagykálló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nyírségi település. A város a megye délkeleti részén, Magyarország északkeleti részén található. A román határ 47 km-re, az ukrán határ pedig 70 km-re található a várostól. Nagykálló a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mindössze 14 km-re fekszik.

A város életében jelentős szerepe van az M3-as autópályának, amely közvetve összeköttetést biztosít a város és a főváros között, míg a 4. számú főút Záhony és Ukrajna felé biztosít könnyű megközelíthetőséget.

Vasúton a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon közelíthető meg Nagykálló vasútállomás. Buszjárattal egyszerűen elérhető a megyeszékhely és a környékbeli települések is.

A környékbeli további városok Nagykállótól mért távolsága: Balkány 14 km, Kállósemjén 8 km, Geszteréd 13 km, Napkor 9 km. Érpatak 12 km, Újfehértó 15 km, Császárszállás 10 km

Városrészei

  • Birke-tanya
  • Cuker-tanya
  • Gödrök
  • Harangod
  • Kiskálló
  • Ludastó
  • Nagykerti-szőlő
  • Páskom
  • Rácztanya
  • Szúrótag
  • Vásártér
  • László kert
  • Kristóf kert
  • Posta kert
  • Állami csemetekert
  • Fekete szék /szik/
  • Közép szék /szik/
  • Rókalyukas dűlő.
  • János kert
  • Sajtár szék /szik/
  • Fehér szék /szik/
  • Szirond
  • Hoszon
  • Pap lapos
  • Biri szőlő
  • Pap tag
  • Rácz tanya
  • Csegze dűlő
  • Forrás dűlő
  • Mogyorós dűlő
  • Nyírjes dűlő

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Fodor János (MSZP-SZDSZ-Agrárszövetség-B. Kör-NELE)
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010: Juhász Zoltán (MDF)
  • 2010–2014: Juhász Zoltán (független)
  • 2014–2019: Juhász Zoltán (Fidesz-KDNP)
  • 2019-től: Horváth Tibor (független)

 

 

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A város főbb turisztikai nevezetességei

  • Harangod: Harangod területe egy dombos, ligetes táj, amelyet egy 75 hektáros mesterséges tó tesz még vonzóbbá. A tó lehetőséget ad horgászatra, csónakázásra, vagyis kitűnő lehetőséget nyújt a szabadidő tartalmas eltöltésére. Harangodon hozták létre a Téka-tábort, melynek területén Ekler Dezső tervei alapján hét faépületet építettek. Legismertebb ilyen faépület a Tánc csűr, amely körülbelül 250 m² alapterületű és akár 300 ember egyidejű befogadására is alkalmas. Helyi szervezetek révén itt alakult meg a Kaláris Népművészeti tábor, ahol fiatalok és idősek egyaránt megismerhetik a régi népi kismesterségeket. A harangodi komplexum a város központjának közelében található, így akár egy kellemes séta alkalmával vagy a kiépített kerékpárúton is könnyen megközelíthető.
  • Ínségdomb: Ez a 12 méter magas homokdomb, amelynek tetején kilátó áll, csodás kilátást biztosít a városra és nyugodt körülmények között élvezheti az ide látogató a csodás természet látványát. Az Ínségdomb tetején áll egy kis kilátó is. Itt (a legendával ellentétben) a 18. században vályogból épült kastély állt, a fák a park maradványai, a kilátó dombja pedig az egykori barokk kert része volt. A legenda szerint az Ínségdombot a nagykállói jobbágyok hordták össze az 1780-as aszályos években Kállay Ferenc által nyújtott kölcsöngabona fejében. A védelem alatt álló emlékmű a lakosok egyik kedvelt szabadidőhelye. A domb lábánál lévő sportpálya és vendéglátóhely tökéletes kikapcsolódást biztosít a család minden tagjának.
  • Városi Strandfürdő: A strandfürdő a város központjának közelében található. 42 fokos gyógyvizével, kellemes, parkosított környezetben, röplabda-, lábtenisz-. tollaslabda-, és focipályával várja kedves látogatóit. Az itt feltörő gyógyvízre nátrium- kloridos, jódos, brómos ásványi anyag tartalom jellemző, amelynek köszönhetően kiválóan alkalmas reumatikus megbetegedések kezelésére is.
  • Kállai kettős: Nagykálló kulturális nevezetessége a kállai kettős, amelynek műfaja táncballada. A táncnak mesélje, legendája van, egy civakodó, majd kibékülő és boldogan együtt mulató szerelmespárról szól. A helyi néptánccsoportok egyik kedvelt tánca ez.
  • Nagykálló főtere: A város főterének, azaz a Szabadságkertnek, a felújítása 2003-ban történt meg. A zöld terület immár megszépült környezettel várja az ide látogatókat. Itt található a millenniumi emlékmű, a Szabadság-szobor és az Ismeretlen szovjet katona szobra. A felújítás során itt került elhelyezésre II. Rákóczi Ferenc szobra, a szobor környéke pedig térburkolatot kapott. A magas fák tövében található padok kellemes nyári beszélgetésekre adnak lehetőséget.
  • Régi zsidó temető: Itt található Taub Eizik Izsák sírhelye, akit már életében csodarabbinak neveztek. Mind a mai napig a zsidó vallás egyik kedvelt zarándokhelye a temető.
  • A volt megyeháza: Ez a hatalmas épület barokk- klasszicista stílusban épült Salvator Giuseppe Aprilis tervei alapján. 1779 és 1876 között megyeháza épületeként szolgált, majd 1895-től tébolyda, majd elmegyógyintézet. Ma Megyei Pszichiátriai Szakkórházként üzemel.
  • A városban található templomok: Római katolikus, görögkatolikus, református. Mindegyik vallási helyszín gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az ide tátogatók képzett vezetők segítségével ismerhetik meg az épületek múltját, érdekességeit.
  • Helyi múzeumok: A református templomtól nem messze az un. Szilágyi Ház-ban rendezték be a helytörténeti múzeumot, többek között a Kállai kettős, a kállói vár és cipész foglalkozás emlékeivel. A "Tanoda" épületében iskolatörténeti kiállítás található a középkorban alapított gimnáziumtól kezdve napjainkig. A két épület szomszédságában található Korányi Frigyes szülőháza ill. az Ámos Imre képtár.

 

Testvértelepülések

  • LengyelországLimanowa, Lengyelország
  • NémetországMetzingen, Németország
  • RomániaTasnád, Románia
  • UkrajnaTécső, Ukrajna
  • SzlovákiaBorsi, Szlovákia
  • SpanyolországMiguelturra, Spanyolország

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org